Bemerítés - 2015 pünkösd

Ez év május 24-én, pünkösd ünnepén bemerítés volt gyülekezetünkben. Már az imaórán Kántor Tamás és Sólyom Attila felhívták figyelmünket, hogy tartsunk lépést a Szent Szellemmel a mindennapi életben.

Az istentisztelet kezdetén bevonultak a bemerítésre váró testvérek. Közös ének, majd Ujvári Ferenc lelkipásztor testvér igehirdetése után a bizonyságtételeiket hallgattuk meg.

Tóth Laura hívő szülők gyermekeként tért meg, bizonyságtételét részletesen közöljük.

Csapó Alexandra katolikus családban nevelkedett, néha elment a templomba, de ez nem járt maradandó élménnyel. Szlepák Otti hívta először imaházba, ifjúsági alkalmakra járt és itt talált lelki otthonra. Egy ifi táborban döntött Isten mellett.

Csapó Sándor lánya hívására jött imaházba, mindketten a VIII. kerületben laknak. Ő egyre inkább megértette a hit dolgait, majd semmihez sem hasonlítható öröm töltötte el, mikor átadta szívét Jézusnak.

Az alámerítés után fiataljaink énekeltek, Borzási Dániel bizonyságot tett, majd Oláh Gábor 47 évvel ezelőtti megtéréséről beszélt.A bemerítettek visszatérése után áldáskérő imák hangzottak el, majd Sólyom Attila gyülekezetvezető bibliák átadásával köszöntötte testvéreinket. Végül hálával telve dicsőítettük Istent, hogy elküldte Szent Szellemét aki bennünk él.

Tarnainé Erika

Megtérésem története - Tóth Laura

Az én megtérésem története első hallásra talán nem olyan feltűnő, mint Pálé, de talán semmivel sem kisebb csoda nekem az, hogy Isten engem is elfogadott.

Az én megtérésem nem egy csapásra és hirtelen történt, hanem folyamatosan, egyik kis lépésről a másikra, nem annyira látványosan, mint inkább a mindennapokban megharcolva. Nekem nem volt kérdés, hogy Isten létezik, láttam a keze munkáját körülöttem, hiszen többen tudják, hogy baptista családban nevelkedem, és kiskorom óta imaházba járok. Egyébként a József utcában lettem bemutatva, később Vácra költöztünk és Vácra jártunk gyülekezetbe. Itt természetesen vasárnapi iskolába jártam. 10 éves koromban, amikor elmentem Tóalmásra egy gyerektáborba, ez nagy változást hozott az életembe. Az énekek és igehirdetések a gyermekek nyelvén hangzottak el, így sokkal könnyebben érthetővé vált Isten üzenete. Akkor összeállt bennem a vasárnapi iskolai tanítások lényege, és tudatosult bennem hogy én is bűnös vagyok, amiből meg kell térnem. Akkor vált az ismert Jézus személyes megváltómmá. Bár sohasem kételkedtem létezésében, és számomra sohasem volt kérdés, hogy Isten akaratát és útját szeretném követni, akkor értettem meg, hogy ez hogyan lehetséges. Ezért még itt, bűneimet megbánva megtértem, ami számomra életem legfontosabb döntésévé vált. Olyan teher gördült le a szívemről, amiről addig nem is tudtam, hogy ott van és végre úgy lélegeztem fel, mint még soha.

Mivel a döntésemet még gyerekként hoztam meg, a bemerítéssel még várni akartam, mert bár én tudtam, hogy ez komoly és én már Istenhez tartozom, azt is tudtam, hogy ezt a gyermeki hitemet érlelnem kell. A döntésemet komolyan gondoltam akkor is, és ma is ehhez próbálom tartani magamat.

Két éve, mikor felköltöztünk Pestre rengeteg új benyomás ért (új imaház, új iskola, új barátok, új elvárások) és sokféle tapasztalat, amelyek során tovább erősödött az Istenbe vetett bizalmam, és mélyült a vele való kapcsolatom. A József utcai nyári ifi- és gyerektábor után döntöttem el, hogy a hitéletem következő lépése a bemerítésem lesz, így szeptembertől kezdtem el járni a törekvőkre.

Mindenképpen szeretném magamat Istennek felajánlani, hitemet és hovatartozásomat a bemerítéssel is megpecsételni. Hálás vagyok Istennek, hogy kimunkálta bennem a döntést, hálás vagyok a szüleimnek, és mindazoknak az embereknek is, akik segítették ezt a folyamatot. Hálás vagyok, hogy Isten elfogadott, magához ölelt és felszabadított, hálás vagyok a kegyelemért.

Azért vagyok itt, mert a Zsidókhoz írt levél 4:16 is ezt mondja: „Járuljunk azért bizalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, a szükség idején segítséget kapjunk.”

Tóth Laura